• slide1.jpg
  • slide2.jpg
  • slide3.jpg
  • slide4.jpg

Településtörténet

Hosszúvíz létrejötte Mária Terézia uralkodásának idejére tehető. 1760 körül született a falu, amikor idetelepült németek népesítették be.
A község első neve Hidas lett a sok ér, patak miatt, később ezt már csúfnévnek tartották. A falu Hunyady-birtok volt, s a település lakói dohánytermesztéssel foglalkoztak.  A Nemecz család az elsők között költözött a településre, leszármazottaik jelenleg is itt élnek.
A résztelepülésként idetartozó Cserfekvés a XX. század elején létesült, első néhány évtizedében a Kövesdi család tulajdonában volt. Ez idő tájt a hosszúvíziek elsősorban repcearatásból éltek. Az 1930-as évek népességszáma jelentős volt, öt-hatszorosa is a mainak.Bár a II. világháborúban több épület megrongálódott, a láp védelmének köszönhetően a károk mértéke meg sem közelítette a szomszédos falvakéit. A lakosság Somogygesztibe menekült. A Mesztegnyőn felállított II. világháborús emlékoszlopon egy hosszúvízi lakos nevét is megtaláljuk.
A háború után - a környezet adta lehetőségeket kihasználva - a libatenyésztés vált a legfőbb jövedelemforrássá. Ez a körzetesítések után fokozatosan csökkent, majd megszűnt. A harmincas években 325 lakosa, 64 háza volt. 1959-ben alakult a Termelőszövetkezet, s 1963-ban egyesült a mesztegnyőivel. Ekkor egyesült a tanács is. Hosszúvíz társközség lett. Ez idő tájt indul meg az elvándorlás, (Hosszúvíznek ekkor 180 lakosa, volt most 47 fő, Cserfekvésnek ekkor 200 fő lakosa, most 12 fő) A II. világháború után a környezeti adottságokra épülő libatenyésztés volt a fő jövedelemforrás, ez a körzetesítések után kezdett hanyatlani, majd megszűnt. A község egyetlen utcájának nyugati oldala végig beépített, a keleti oldalnak alig fele. A keleti, parcellázatlan részen kapott helyett a park és az új, 1996-ban épült harangláb.